Vasútvonal Tibetből Nepálba

Húsz közlekedési, kereskedelmi és biztonságpolitikai államközi egyezmény, közöttük a két országot összekötő nagy sebességű vasútvonal megépítéséről szóló megállapodás aláírásával zárult október közepén Hszi Csin-ping kínai elnök Nepálban tett két napos hivatalos látogatása.

A kínai elnök és Bidija Dévi Bandari nepáli elnök jelenlétében megállapodást írtak alá Katmanduban a kínai Csinghaj-Tibet vasútvonal meghosszabbításáról Nepál fővárosáig Peking Egy övezet, egy út (új selyemút) kereskedelmi infrastrukturális kezdeményezése keretében.

Katmandut a nepáli-kínai határállomással összekötő vasúti szakasz 72 kilométer, a Csinghaj-Tibet vasútvonalat a határállomásig meghosszabbító szakasz pedig 60 kilométer hosszúságú lesz. A vasúti pálya lefektetése egy 28 kilométer hosszúságú alagút megépítését is magában foglalja a nepáli szakaszon, a Himalája hegyei alatt.

India 2018-ban jelentette be, hogy egy 130 kilométeres vasútvonalat épít Katmanduig a nepáli főváros bekapcsolása érdekében az indiai vasúthálózatba. A vasútvonal így Kína számára is elérhetővé teszi majd az indiai kikötőket.

Még félkészen is impozáns - A még épülő pekingi új nemzetközi repülőtér 2018 decemberében 

Megnyílt Peking második nemzetközi repülőtere

Hivatalosan is megkezdte működését szeptember végén Peking második nemzetközi repülőtere, a Beijing Daxing International Airport szerdán, az alkalomból rendezett ünnepélyen Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vett.

Az új légikikötő építését 2014. december végén kezdték meg, a tengeri csillagot formázó terminál épületének felépítéséhez pedig 2015 szeptemberében láttak hozzá a néhai Zaha Hadid iraki származású brit építész tervei alapján. A teljes beruházás mintegy 450 milliárd jüanból (19 200 milliárd forint) valósult meg.

A csaknem 700 ezer négyzetméteres, egyterű terminállal rendelkező repülőtér, amely nevét arról a Peking déli részén fekvő kerületről kapta, ahol található, négy kifutópályával kezdte meg a működését. A jövőben további két kifutópálya épül a növekvő utasforgalom gördülékeny kiszolgálására, a tervek szerint a repülőtér óránként mintegy 300 le- és felszállást bonyolít majd, ha eléri teljes kapacitását.

A kínai főváros meglévő nemzetközi légikikötőjének tehermentesítésére megépült repülőtér 2021-re évi 45 millió, 2025-re pedig évi 72 millió, 2040-re 100 millió utas fogadására lesz alkalmas. Ezzel beéri a világ legforgalmasabb repülőterének számító Hartsfield-Jackson Atlanta nemzetközi repülőteret az Egyesült Államokban.

A repülőtér forgalmának 40 százalékát a China Southern, 30 százalékát pedig a China Eastern légitársaság járatai fogják kitenni, de további közel 50 külföldi légitársaság is legalább részben áthelyezi működését a Fővárosi Nemzetközi Repülőtérről a következő időszakban.

Több mint egy millió elektromos töltőállomás van Kínában

Hivatalos kínai adatok szerint augusztus végére 1 millió 80 ezer elektromos töltőállomás üzemelt Kínában, ami 67,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az országban csak augusztusban 9 ezerrel nőtt az elektromos töltőállomások száma.

A töltőállomások iránti igényt táplálja, hogy várakozások szerint tavalyhoz képest az idén 27 százalékkal több, 1,6 millió teljesen elektromos, valamint hálózatról is tölthető (plug-in) hibrid, összefoglaló nevükön "új energia járművet" (new-energy vehicles, NEV) adnak el.

Kína néhány év alatt a világ legnagyobb elektromos autó piacává nőtte ki magát, a vásárlóknak és a gyártóknak egyaránt nyújtott különféle kedvezményekkel, támogatásokkal és ösztönzőkkel.

Kínában júliustól mérsékelték a NEV-autók vásárlásának állami támogatását, aminek az lett a következménye, hogy visszaesett az eladott elektromos autók száma.

Forrás: MTI

Fotó: Scmp.com/Chinatopix/AP