Valós körülmények között tesztelték a szigetelés hatását

Két azonos adottságú családi házon tesztelte egy cég a szigetelőanyagok hatását. Jövőre szigorodnak az épületekkel szembeni hőtechnikai követelmények.

2014. november 26.

Majdnem a felére csökkent egy szigetelt családi ház fűtésszámlája a nem szigetelthez képest. Az egyik legnagyobb szigetelőanyag gyártó valós körülmények között végzett kísérletet az előző télen. Jövőre szigorodnak a hőtechnikai követelmények.

A teszt

A szigetelőanyagokat gyártó társaság (Knauf Insulation Hungary Kft.) a megvalósításhoz pályázaton keresett két azonos technikai és műszaki jellemzőkkel rendelkező családi házat. Egy hajdúnánási család 110 négyzetméteres, és egy hajdúdorogi család 108 négyzetméteres otthonát választották ki. A két ház paraméterei lényegében azonosak, két-két felnőtt és két-két gyermek lakott bennük. A méréseket azonos hőmérsékleten végezték.

A program elején a hajdúnánási házat leszigetelték. A fűtési szezonban, tavaly szeptember 27. és idén március 31. között folyamatosan mérték az adatokat. Ennek alapján kiderült, hogy

a belső hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban ehhez 1196 köbméterre, 46 százalékkal kevesebb gázra volt szükség.

Ez a teljes fűtési szezonra vetítve mintegy 10 ezer forintos megtakarítást eredményezett az áramszámlában. A cég szerint a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül, összehasonlítva a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, a nettó 1 millió 327 ezer forintot a gázfogyasztás csökkenésből adódó mintegy 114 ezer forint évi megtakarítással. A program zárásaként nemrég átadták a szigetelt hajdúdorogi házat is.

A szigetelés esztétikai szerepet is kaphat (illusztráció)

A jövő

Az összes magyarországi lakóingatlan (4,3 millió épület) majdnem 70 százaléka családi ház. Ebből a több mint 2,8 millió épületből 2,5 milliót érdemes lenne energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Más kérdés, hogy jövőre szigorodnak az épületekkel szembeni hőtechnikai követelmények. Ezeknek viszont egészen 2018-ig csak az uniós és az államilag támogatott pályázatokon kell megfelelni, így csak ezen pályázatok kiírásával növekedhet a hőszigetelő anyagok forgalma.

Az épületeknél betartandó hőtechnikai előírások Magyarországon 2006 óta változatlanok, a legtöbb uniós országban viszont 5 évente szigorodnak. Az idő viszont szorít, miután az uniós előírások szerint 2018 utolsó napjától az új - és támogatással felújított - középületek, míg 2020 utolsó napjától az új és felújított lakóépületek is csak közel nulla energiaigényűek lehetnek, így addigra el kell érni a szabályozásban ezeket az értékeket.

A gyakorlatban a változás az, hogy az épületek homlokzatára jövő év elejétől legalább dupla olyan vastag hőszigetelést kell ragasztani, mint eddig.

A szintén hőszigetelőanyag gyártó Austrotherm szerint az eladott szigetelőanyagok - négyzetméterben mért - mennyisége tovább csökken, viszont a megnövelt vastagság miatt a térfogatban mért mennyiség nem változik jövőre. Növekedés majd csak a hőszigetelési pályázatok kiírása után várható. 

Fotó: Thinkstockphotos.com

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


Lapunk ezúttal is megkérdezte az építőgép forgalmazó és gépkölcsönző szektorban működő nagyvállalatok vezetőit, hogyan értékelik az elmúlt évet és mit várnak 2024-től. 

A világ legjelentősebb építőipari gépkiállításai közül messze az INTERMAT az, amelyik a leghosszabb múltra tekint vissza.Előzetes körkép és gyártói információk. 

2024. évi várakozások az építőiparban. ÉVOSZ: a rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2024-ben a termelés csökkenésére készül.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Süti beállítások

Brand Content Kft. 2022 ©