Az építőipar bővülése idén elérheti 21 százalékot, jövőre viszont már alacsonyabb lesz

2019. június 19.

A magyar gazdaság idén 4,3 százalékkal, ezen belül az építőipar termelési volumene 21 százalékkal bővülhet, ugyanakkor 2020-tól már lassul a gazdaság növekedése, az építésgazdaság teljesítménye pedig jelentősen visszaeshet - ismertette Varga Dénes közgazdász, kutatásvezető a független Építési Piaci Prognózis 2019-2022 című kutatás eredményeit június 18-án Budapesten. 

A konvergenciaprogramhoz képest - amelyben 4 százalék feletti GDP bővülés szerepel a következő öt évben - az Építési Piaci Prognózis 2020-ban 2,2 százalékos, 2021-ben 3,5 százalékos, 2022-től pedig évenként 2-2,5 százalék körüli növekedést jelez előre - mondta.

A prognózis szerint a kormány mozgástere továbbra is nőni fog, ugyanis a 2 százalékos bővülés körülbelül 840 milliárd forintos GDP-növekedést jelent. A szakember szerint magyar gazdaság teljesítményét a külföldi tényezők közül vélhetően nagyban befolyásolja majd a német gazdaság lassulása, a belföldiek közül pedig az építésgazdaságban bekövetkező, 2020-ra várt 16 százalékos visszaesés. 

Az ágazat jövő évi teljesítményét a közgazdász szerint az 5 százalékos áfa körül korábban kialakult bizonytalanságok is befolyásolják, ugyanis mindezek miatt több építőipari cég is a tervezettnél sokkal korábban adta át vagy még idén átadja beruházást, így 2020-ra jelentősen lecsökken az átadásra váró lakások száma. 

Varga Dénes megjegyezte, hogy a kedvezményes lakásáfával a költségvetés legalább 300 milliárd forint bevételről mondott le, a támogatás azonban döntő részben nem a lakáshasználókhoz, hanem a lakásprojektek gazdáihoz került. 

Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 című kutatás magába foglal egy reprezentatív felmérést is, amelyben 306 építőipari vállalkozás (kivitelezők, beruházók, építészek) és önkormányzat vett részt.

Varga Dénes elmondta, hogy a megkérdezettek az előző években készített felmérés eredményeihez képest jóval pesszimistábban ítélik meg az ágazat helyzetét. Legnagyobb arányban a közép-magyarországi régióban működő építőipari cégek jelezték előre, hogy jövőre az építőipar stagnálásával, visszaesésével számolnak. 

Varga Dénes előadásában kitért a lakás és a jövedelem viszonyok összehasonlítására is. A szakember szerint pozitívum, hogy a kormány felismerte a kapcsolatot a demográfiai helyzet és a lakhatás támogatása között, ezt támasztja alá a családi otthonteremtési kedvezmény és a családvédelmi akcióterv is.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a támogatás mértékét a három gyermekes családok esetében túlzónak tartja, ugyanis a szakember szerint a három gyermeket nevelő, illetve a 3 gyermeket vállaló családok több mint 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. 

Az Építési Piaci Prognózis független középtávú előrejelzés, amelyet ötödik alkalommal készített el a Build Communication Kft. és Varga Dénes közgazdász közösen. 

Vasszerelő munkás dolgozik a 338. számú főút Nyíregyháza nyugati elkerülő folytatásán, a 36. és a 38. számú főutak közötti szakaszon épülő vasúti felüljárón Nyíregyháza határában 2019. június 19-én. 

Csökkent az építőipari termelés az EU-ban és az euróövezetben áprilisban

Az előző hónapokhoz hasonlóan csökkent az építőipari termelés az Európai Unióban és az euróövezetben áprilisban havi összevetésben - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) június 19-én kiadott jelentéséből. 

Az előzetes adatok szerint, szezonálisan kiigazítva az euróövezet 19 tagállamában 0,8 százalékkal, az Európai Unió 28 tagállamában pedig 0,6 százalékkal esett vissza az építőipari termelés áprilisban az előző hónaphoz képest. 

A tavaly áprilisival összevetve az euróövezetben 3,9 százalékkal, az unió egészében 4,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés. Márciusban éves összevetésben az euróövezetben 5,8 százalékkal nőtt, az unióban pedig 6,2 százalékkal emelkedett, míg havi szinten 0,4 százalékkal, illetve 0,7 százalékkal esett vissza az építőipar termelése.

Elemzők arra számítottak, hogy az euróövezetben éves szinten 1,9 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 1,1 százalékkal nőtt a termelés áprilisban.

Áprilisról a legnagyobb havi csökkenést Szlovéniából (-7,4 százalék), Magyarországról (-3,8 százalék) és Franciaországból (-2,3 százalék) jelentették. A legerősebb, 6,2 százalékos növekedést Romániában mérték, majd Belgium (+1,8 százalék) és Spanyolország (+1,6 százalék) következik.  

A legnagyobb növekedést 2018 áprilisához képest Magyarországon (+40,1 százalék), Romániában (+31,2 százalék) és Lengyelországban (+14,9 százalék) regisztrálták. Csökkenést mértek Szlovákiában (-3,9 százalék) és Franciaországban (-0,8 százalék) mérték. 

A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, ugyanis 12 országból nincs áprilisra vonatkozó adat, és közülük is 7 országra csak negyedéves adatot tesznek közzé.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balázs Attila

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2018 ©